A magyar példát követve sorra számolják fel a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszereket a visegrádi országok kormányai. Sajnálkozásra nincs sok ok, a szlovák magánkasszák nevetségesen alacsony összeget fizetnek első nyugdíjasaiknak. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Nem éppen sikertörténet a szlovák magánnyugdíjpénztári reform: tíz év tagság után az épp nyugdíjba vonulók az átlagos öregségi nyugdíj (399 euró) nyolc százalékát sem kapják meg a magánkasszáktól, miközben a felét kellett volna az eredeti elgondolás szerint.

A szlovák tapasztalatok utólag is igazolják: jól tette az Orbán-kormány, hogy 2010 novemberétől több lépésben leszámolt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerrel. Ezzel nagy csalódástól kímélte meg a kasszák akkoriban hárommilliós tagságának jó részét, hiszen nálunk sem lehetett biztosra venni, hogy a pénztárak valóban ki tudják termelni a jövőbeni nyugdíj legalább 25 százalékát, amint azt az 1998-as induláskor a jogalkotók elképzelték.

Európa legtöbb országában soha nem is vezették be a nyugdíjrendszer második pillérének nevezett kötelező magánnyugdíjpénztárakat; a magyarországihoz hasonló rendszerrel térségünkben csak a visegrádi országok kísérleteztek. Mára azonban mindegyikük felülvizsgálta a kezdeményezést, amely a Világbanktól indult, s amelynek finanszírozási modelljét már az Európai Bizottság szakértői is hibásnak találják.

Hogyan építik le a kötelező magánkasszák rendszerét az egyes visegrádi országok? Mi vár a hazai magánkasszák első nyugdíjasaira? Erről bővebben a Heti Válasz január 22-i számában olvashatnak, amely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

valasz.hu